190/2004. (VI.8.) Korm. rendelet ( KGFB )

190/2004. (VI. 8.) Korm. rendelet a gépjármű üzembentartójának kötelező felelősségbiztosításáról

Hatályosság: 2008.05.16 - tól

A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) 234. § b) pontja alapján, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 198. §-ának (2) bekezdésében és az 567. § (3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel a Kormány a következőket rendeli el:

1. § E rendelet alkalmazásában

a) gépjármű: a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet (KRESZ) első számú függelékének II.b) pontjában meghatározott gépjármű, továbbá a pótkocsi, a félpótkocsi, a mezőgazdasági vontató, a segédmotoros kerékpár, a forgalomban való részvétel feltételeként hatósági jelzésre kötelezett lassú jármű és munkagép;

b) üzembentartó: a gépjármű tulajdonosa, vagy a telephely szerinti ország hatóságai által kibocsátott okiratba bejegyzett üzembentartója;

c) telephely szerinti ország:

ca) az az ország, amelynek hatósága a gépjárművet állandó vagy ideiglenes hatósági jelzéssel ellátta, vagy

cb) a baleset bekövetkezésének helye szerinti ország, amennyiben a hatósági jelzés viselésére kötelezett gépjármű baleset részesévé vált, és nem rendelkezik érvényes hatósági jelzéssel, illetve a rajta lévő hatósági jelzés nem rendelhető, vagy már nem rendelhető hozzá, vagy

cc) a Bit.-ben meghatározott rendeltetés helye szerinti tagállam, amennyiben az nem azonos a gépjárművet hatósági jelzéssel ellátó országgal, vagy

cd) hatósági jelzés viselésére nem kötelezett gépjárművek esetében a tulajdonos vagy a jármű felett egyébként rendelkezési jogot gyakorló személy (szervezet) állandó lakóhelye (székhelye) szerinti ország;

d) biztosított: a gépjármű üzembentartója és vezetője;

e) biztosító: a Bit.-ben meghatározott szervezet, amely székhelye tagállamában engedélyt kapott a gépjármű-felelősségbiztosítási tevékenység végzésére, és a Magyar Köztársaság területén az e rendeletben foglaltaknak megfelelően a gépjármű-felelősségbiztosítási tevékenység folytatására jogosult;

f) harmadik országbeli biztosító: a Bit.-ben meghatározott fogalom;

g) Nemzeti Iroda: a Bit.-ben meghatározott fogalom. A Nemzeti Iroda ellátja továbbá a Kártalanítási Szervezet és az Információs Központ e jogszabályban meghatározott feladatait. A Nemzeti Iroda a Magyar Biztosítók Szövetsége (a továbbiakban: MABISZ) szervezetén belül működik, jogait és kötelezettségeit a MABISZ gyakorolja;

h) Kártalanítási Számla (garanciaalap): a Bit.-ben meghatározott pénzalap. A Kártalanítási Számlát a MABISZ kezeli;

i) Belső Szabályzat: az Irodák Tanácsa 2002. május 30-án tartott közgyűlésén elfogadott, a Nemzeti Irodák egymás közti kapcsolatait szabályzó megállapodás (közzétéve a 2003/564/EC sz. bizottsági döntéssel, EU hivatalos közlöny L192/23/2003. július 31.);

j) zöldkártya: nemzetközi gépjármű-felelősségbiztosítási bizonylat (kártya), amelyet a Nemzeti Iroda nevében a biztosítók állítanak ki a biztosított számára, a meglátogatott országban megkívánt kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási fedezet meglétének igazolására;

k) levelező: a Bit.-ben meghatározott fogalom;

l) külföldi: a Bit.-ben meghatározott fogalom;

m) előzetes fedezetigazolás: a biztosító által a biztosítási szerződés megkötését megelőzően kiadott igazolás, amely a biztosító kockázatviselését igazolja;

n) gépjárműverseny: zárt versenypályán vagy a forgalom elől elzárt közúton (útszakaszon) tartott, gépjárművek számára rendezett sportrendezvény;

o) károsult: a gépjárművel okozott kár érvényesítésére jogosult személy vagy szervezet;

p) Információs Központ: a Bit.-ben meghatározott fogalom;

q) Kárrendezési Megbízott: a Bit.-ben meghatározott fogalom;

r) Kártalanítási Szervezet: a Bit.-ben meghatározott fogalom;

s) kárképviselő: a Bit.-ben meghatározott fogalom;

t) Rendszámegyezmény: a Nemzeti Irodák között létrejött olyan megállapodás, amely alapján az egyezményt aláíró országok hatóságai a zöldkártyában megtestesülő igazolás helyett az illető országban megkívánt biztosítási fedezet igazolásául a jármű forgalmi rendszámát az országjellel együtt elfogadják;

u) tagállam: a Bit.-ben meghatározott fogalom;

v) díjtarifa: a biztosító által az egyedi díjak megállapításához alkalmazott számítási módszer;

w) súlyos személyi sérülés: a balesetből eredő, legalább 25%-os össz-szervezeti egészségkárosodással járó maradandó fogyatékosságot okozó, vagy a balesetből eredő, legalább 6 hónapos gyógytartammal járó súlyos egészségromlást okozó sérülés;

x) ismeretlen gépjármű: az a gépjármű, amely nem azonosítható, illetve utólag sem azonosítható, mivel elhagyta a baleset helyszínét, vagy azonosító adatokkal nem rendelkezik, illetve azokat meghamisították vagy nem felismerhetők;

y) forgalmi engedély: a külön jogszabályban meghatározott hatósági engedély, ideiglenes forgalmi engedély, ideiglenes forgalomban tartási engedély, valamint a lassú jármű igazolólapja.

2. §

(1) Minden magyarországi telephelyű gépjármű üzembentartója köteles az 1. § e) pontja szerinti biztosítóval a gépjármű üzemeltetése során okozott károk fedezetére – a (2) bekezdésben meghatározott összeghatárokig – az e rendeletben és mellékleteiben foglalt feltételek szerinti felelősségbiztosítási szerződést kötni, és azt folyamatos díjfizetéssel hatályban tartani. Gépjármű a Magyar Köztársaság területén kizárólag e feltételek fennállása esetén üzemeltethető. A szerződésre a magyar jogot kell alkalmazni, ideértve azt az esetet is, ha a szerződést a (2) bekezdésben meghatározott összeghatárokat meghaladóan kötötték.

(2) A biztosító, illetve a Kártalanítási Számla kezelője egy biztosítási esemény vonatkozásában dologi károk esetén káreseményenként 500 millió Ft összeghatárig, személyi sérülés miatti károk esetén káreseményenként legfeljebb 1500 millió Ft összeghatárig köteles a szerződés alapján helytállni, függetlenül a károsultak számától. A fenti összegek magukban foglalják a káresemény kapcsán bármilyen jogcímen érvényesíthető követeléseket, az igényérvényesítés költségeit, valamint a kamatokat is.

(3) Az (1) bekezdésben rögzített kötelezettség, ha jogszabály másként nem rendelkezik, a mindenkori üzembentartót a gépjármű hatósági jelzéssel való ellátásának időpontjától a gépjármű forgalomból való kivonásáig terheli. Ideiglenes forgalomban tartás engedélyezése, illetőleg ideiglenes forgalmi engedély kiadása esetén a felelősségbiztosítási szerződésnek (előzetes fedezetigazolásnak) legalább arra az időszakra kell kiterjednie, amelyre az ideiglenes forgalomban tartási engedély, illetőleg ideiglenes forgalmi engedély érvényes. Az 1. számú melléklet 6. pontjának (1) bekezdésében szabályozott szüneteltelés (a gépjármű forgalomból történő ideiglenes kivonása) időtartama alatt az üzembentartó kötelezettsége a szerződés folyamatos díjfizetéssel történő hatályban tartására nem áll fenn.

(4) Az üzembentartó halála esetén a gépjármű abban az esetben vehet részt a forgalomban, ha annak birtokosa a halál tényét a biztosítónak bejelentette, és a szerződést díjfizetéssel hatályban tartja. A szerződés díjfizetéssel legkésőbb a hagyatéki eljárást lezáró határozat jogerőre emelkedéséig tartható hatályban.

(5) A biztosító, a Kártalanítási Számla, a Nemzeti Iroda, a kárrendezési megbízott, valamint a Kártalanítási Szervezet a gépjármű üzemeltetése során okozott kárt az e rendeletben foglaltak szerint megtéríti.

(6) A gépjárműverseny rendezője köteles a gépjárműversenyen (edzésen) részt vevő gépjárművek tekintetében e rendeletben meghatározottaktól eltérő felelősségbiztosítási szerződést kötni.

(7) Az e rendeletben foglaltaktól a felek szerződése sem a biztosított, sem a károsult hátrányára nem térhet el.

3. §

(1) A biztosítási szerződés területi hatálya az Európai Unió, az Európai Gazdasági Térség és Svájc területére, valamint a nemzetközi zöldkártya rendszer azon országainak területére terjed ki, amelyek nemzeti irodájával a magyar Nemzeti Iroda megállapodást kötött. A zöldkártya rendszerben részt vevő országok listáját a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) a 16. § (9) bekezdésében foglaltak szerint teszi közzé.

(2) A biztosított által a Magyar Köztársaság területén kívül, az (1) bekezdésben meghatározott országok területén okozott kár esetén a biztosító helytállási kötelezettségének mértéke a káresemény helye szerinti ország gépjármű-felelősségbiztosítási jogszabályai szerint áll fenn. Ha a szerződésben meghatározott helytállási kötelezettség mértéke magasabb a káresemény helye szerinti országban előírt mértéknél, a biztosító helytállási kötelezettsége a biztosítási szerződésben vállalt fedezeti összeghatárok mértékéig áll fenn.

(3) Ha felelősségbiztosítási szerződéssel (előzetes fedezetigazolással) nem rendelkező üzembentartó magyarországi telephelyű járművével más tagállam területén kárt okoz, a Kártalanítási Számla kezelője a (2) bekezdés szerint megtéríti a károsult kárát, vagy a külföldi nemzeti iroda, illetve tagja, a tagállam kártalanítási szervezete, vagy garanciaalapja visszakövetelési igényét. Nem tagállam területén okozott károk esetében a Kártalanítási Számla kezelőjét e kötelezettség a nemzeti irodák közötti ez irányú megállapodás alapján terheli.

4. §

(1) A biztosítási szerződés megkötését a biztosítási kötvény vagy a biztosító által kiállított (a 2. számú függelék szerint) igazolólap tanúsítja. A biztosítási szerződés díjfizetéssel történő folyamatos hatályban tartását az adott díjfizetési időszakra vonatkozó, a befizetést igazoló készpénz-átutalási megbízás feladóvevénye (csekk) vagy a biztosító által kiállított bizonylat tanúsítja. A biztosítási fedezetet igazoló magyar nyelvű okiraton (biztosítási kötvény vagy a biztosító által kiállított a 2. számú függelék szerinti igazolólap) fel kell tüntetni, hogy a biztosítási szerződésre magyar jogot kell alkalmazni. Ha a biztosítást belföldi székhellyel vagy fiókteleppel nem rendelkező biztosítóval határon átnyúló szolgáltatás keretében kötötték, a biztosítási fedezetet igazoló okiratnak a kárképviselő nevére és címére vonatkozó adatokat is tartalmaznia kell.

(2) Gépjárművet forgalomba helyezni, a forgalmi engedélybe üzembentartóval kapcsolatos bejegyzést tenni, a gépjármű hatósági jelzését (rendszámtábláját) cserélni, a gépjármű műszaki felülvizsgálatát elvégezni csak akkor lehet, ha a kötelező felelősségbiztosítás fedezetének fennállását igazolták. A fedezet igazolása a) az (1) bekezdésben rögzített dokumentumok: aa) biztosítási kötvény és – a kötvényen szereplő fedezeti időszak leteltét követően – az adott díjfizetési időszakra vonatkozó csekk vagy bizonylat, vagy ab) a 2. számú függelék szerinti igazolólap; vagy b) az 1. számú melléklet 4. pontjának (2) és (3) bekezdéseiben szabályozott – a 2. számú függelékben meghatározott adattartammal kiállított – előzetes fedezetigazolás bemutatásával történhet.

(3) A biztosító és a külön jogszabály szerinti kötvénynyilvántartó szerv közötti adatszolgáltatás és adatkezelés rendjére vonatkozóan a Bit. rendelkezései irányadók.

(4) A (3) bekezdésében foglalt információk szolgáltatásáért, az ehhez szükséges számítógépes nyilvántartási és adatszolgáltatási rendszer folyamatos működtetéséért a biztosítók kötelesek a nyilvántartó szervnek díjat fizetni. Díjként a biztosítók a magyarországi telephelyű gépjárművek kötelező gépjármű-felelősségbiztosításából származó negyedévi díjbevételük 0,5%-át kötelesek a tárgynegyedévet követő hónap utolsó napjáig a nyilvántartó szerv részére átutalni.

(5) Az Információs Központ a károsult, vagy bármely tagállam – illetve erre irányuló együttműködési szerződés alapján a harmadik ország – információs központja kérésére haladéktalanul köteles közölni a felelősségbiztosító nevét, címét és egyéb elérhetőségi adatait, a biztosítási kötvény számát és a biztosítónak a károsult lakóhelye szerinti országban lévő kárrendezési megbízottjának adatait. A biztosítóra és a szerződésre vonatkozó adatokat a káresemény időpontjára vonatkozóan, míg a kárrendezési megbízottra vonatkozóan a megkeresésre adandó válasz időpontjában aktuális adatokat kell közölni. Ha a kért adatokat az információs központok közötti megállapodásban kikötött időpontig az Információs Központ bármely okból nem tudja megadni, ezt a körülményt az ok megjelölésével legkésőbb a határidő lejártakor köteles közölni a megkeresővel.

(6) Ha a káreseményben részes gépjármű a káresemény időpontjában érvényes felelősségbiztosítási szerződéssel nem rendelkezett, az Információs Központ ezt a körülményt és a Kártalanítási Számla kezelőjének adatait a megkeresővel közli.

(7) Az Információs Központ a biztosítók kárrendezési megbízottainak adatait, illetve az azokban bekövetkezett változásokat haladéktalanul köteles közölni a többi tagállam információs központjaival, illetve erre irányuló együttműködési szerződés esetén harmadik ország információs központjával. Az adatok helytállóságáért a kárrendezési megbízottat jelölő biztosító a felelős. A kárrendezési megbízottak jegyzékét az interneten a MABISZ honlapján keresztül is elérhetővé kell tenni.

5. §

(1) A forgalmi engedélyköteles gépjármű üzembentartója és vezetője a biztosítási szerződés fennállását és díjfizetéssel történő folyamatos hatályban tartását tanúsító bizonylatot köteles a jogszabályok által meghatározott esetekben felmutatni.

(2) A nyilvántartó szerv negyedévenként köteles a járműnyilvántartás és a kötvénynyilvántartás összevetésével ellenőrizni a felelősségbiztosítási szerződések érvényességét és összeállítani az érvényes szerződéssel nem rendelkező üzembentartók adatait tartalmazó listát.

(3) Ha megállapítást nyer, hogy a gépjárműre nincs érvényes biztosítási szerződés vagy előzetes fedezetigazolás, a nyilvántartó szerv értesítése alapján az üzembentartó lakhelye (székhelye) szerinti illetékes – külön jogszabályban meghatározott, körzetközponti feladatokat ellátó települési önkormányzat – jegyzője (a továbbiakban: jegyző) haladéktalanul felhívja az üzembentartót a biztosítási fedezet fennállásának igazolására. Ha az üzembentartó a felhívás kézhezvételétől számított 8 napon belül a 2. számú függelék szerinti igazolólap, vagy a biztosítási kötvény és az adott biztosítási időszakra vonatkozó valamennyi készpénz-átutalási megbízás feladóvevénye (csekk) bemutatásával nem igazolja a biztosítási szerződés fennállását, a jegyző külön jogszabályban meghatározott módon a járművet kivonja a forgalomból. A gépjármű forgalomból való kivonását elrendelő határozattal szembeni jogorvoslatnak nincs halasztó hatálya.

(4) Ha a gépjármű üzemben tartásához forgalmi engedélyre nincs szükség (nem forgalmi engedélyre köteles gépjármű), a gépjármű a közúti forgalomban kizárólag akkor vehet részt, ha a gépjárművön a biztosítási szerződés fennállását tanúsító jelzés van. A biztosító a biztosítási szerződés fennállását tanúsító jelzést és a biztosítási kötvényt a biztosítási díj megfizetése ellenében szolgáltatja ki.

(5) A Magyar Honvédség által üzemben tartott gépjárművek díjfizetésének igazolására a Magyar Honvédség nevére kiállított forgalmi engedély szolgál.

6. §

(1) A biztosító a magyarországi telephelyű gépjármű üzembentartójának az 1. számú melléklet feltételei szerinti biztosítási szerződés megkötésére vonatkozó – a biztosító díjszabásának megfelelő – ajánlatát a 2. § (2) bekezdésében meghatározott összeghatárokig köteles elfogadni.

(2) Ha a biztosítási szerződés a biztosítási időszak tartama alatt díjnemfizetés miatt szűnik meg, az üzembentartó az adott biztosítási időszak hátralévő részére fedezetet nyújtó szerződést annál a biztosítónál köteles megkötni, ahol a biztosítási szerződése díjnemfizetéssel szűnt meg. Az üzembentartó új ajánlatát kizárólag az a biztosító jogosult és köteles elfogadni, ahol a szerződés az adott biztosítási évben díjnemfizetéssel szűnt meg.

(3) A szerződés hatálya alatt további felelősségbiztosítási szerződés ugyanarra a biztosítási időszakra érvényesen nem köthető.

(4) Az a biztosító, amely az ajánlattevővel az adott biztosítási időszakra felelősségbiztosítási szerződést kötött, és ezt a biztosítottnak a biztosítási évfordulóra felmondta vagy az adott biztosítási időszakban a biztosított szerződése díjnemfizetés miatt szűnt meg, az üzembentartónak az adott biztosítási időszakot közvetlenül követő biztosítási időszakra vonatkozó ajánlatát nem köteles elfogadni.

7. §

(1) A biztosító, a Nemzeti Iroda és a Kártalanítási Számla kezelője a 2. § (2) bekezdésében meghatározott biztosítási összeghatárokig köteles a károkozó helyett helytállni. Több, azonos okból bekövetkezett, időben összefüggő káresemény egy biztosítási eseménynek minősül.

(2) Ha egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban több jogosult megalapozott kártérítési igénye meghaladja a károkra káreseményenként meghatározott összeget, akkor a kártérítési igények megtérítése az összes kártérítési igénynek a 2. § (2) bekezdésben meghatározott összeghez viszonyított arányában történik.

(3) Ha a biztosító, a Nemzeti Iroda és a Kártalanítási Számla kezelője kártérítésként járadék fizetésére köteles, a biztosítási összeg felosztásakor a járadék tőkeértékét kell figyelembe venni. Ha jövőben várható járadék kifizetések tőkeértéke magasabb a szerződésben rögzített biztosítási összegből rendelkezésre álló összegnél, a biztosító a járadékkifizetések tőkeértékét arányosan csökkentve állapítja meg a járadék nagyságát.

(4) Ha a biztosítási esemény folytán az adott kártípusra (dologi, illetve személyi kár) meghatározott káreseményenkénti összeg kimerül, a biztosítási összeg felosztásakor figyelembe nem vett károsult kizárólag akkor érvényesíthet kártérítési igényt, ha azt a biztosító a károsultnak fel nem róható okból figyelmen kívül hagyta. Ebben az esetben a kárt olyan arányban kell az adott kártípusra meghatározott biztosítási összeg újrafelosztásával megtéríteni, amilyen arányban a károsult a biztosítási összeg felosztásakor abból részesülhetett volna.

(5) Ugyanezt az eljárást kell követnie a biztosítónak akkor is, ha egy vagy több károsult kártérítési igénye a károsultnak fel nem róható okból a biztosítási összeg felosztását követően növekszik (pl. egészségi állapot romlása).

(6) Ha a biztosító a figyelembe nem vett károsult kárát a (2)–(5) bekezdésekben foglaltak szerint megtérítette, a biztosítási összeg újrafelosztása miatt jogosult a többi érintett károsulttól a részükre korábban teljesített kárkifizetésből az új kártérítési arányt meghaladó kártérítési összeget visszakövetelni a kifizetést követő 5 éven belül. A biztosító az újrafelosztás lehetőségéről köteles a károsultat a kárrendezés során, az első kárkifizetéssel egyidejűleg írásban tájékoztatni.

(7) Ha egy vagy több károsult kártérítési igénye a biztosítási összeg felosztásakor figyelembe vetthez képest csökken, abban az esetben a többi károsult a biztosítási összeg újrafelosztásából eredő új kártérítési aránynak megfelelő kártérítésre jogosult.

8. §

(1) A károsult kártérítési igényét e rendelet alapján, a biztosítási szerződés keretei között a károkozó gépjármű üzemben tartójának e rendelet szerinti biztosítójával szemben közvetlenül, vagy a Kártalanítási Számla kezelőjével szemben is jogosult érvényesíteni. A biztosítóval szemben támasztott követeléseket a károsult választása szerint a kárképviselővel szemben is érvényesítheti a biztosítóra is kiterjedő joghatállyal. A károsult keresetet indíthat a felelősségbiztosítást nyújtó biztosító ellen a lakóhelye szerinti tagállamban, illetve a baleset bekövetkezésének helye szerinti tagállamban is.

(2) Az e rendeletben meghatározott feltételek bekövetkezte esetén a Kártalanítási Számla kezelője – a 7. és 15. §-okban foglaltak szerint – a károsult követelését akkor is köteles kielégíteni, ha a károkozó üzembentartó a károkozás időpontjában szerződéskötési kötelezettség ellenére nem rendelkezett biztosítási szerződéssel. A Kártalanítási Számla kezelője e rendelet alapján feladatainak ellátása, illetve őt megillető igényének érvényesítése érdekében pert indíthat.

(3) A biztosító a károsult követelését akkor is köteles kielégíteni, ha a káreset a biztosítási szerződés díjnemfizetés miatt történő megszűnését követő 30 napon belül következik be. Az ezt követő időszakra a 14. §-ban foglaltak az irányadóak.

(4) Nem forgalmi engedély köteles (ideértve a forgalomban való részvételre jogosító igazolólapot is) gépjárművek esetében a (3) bekezdésben meghatározott határidőt a biztosítási szerződésben megjelölt időtartam lejártától kell számítani.

(5) A károsult a káreseményt – annak bekövetkeztétől, illetve a tudomásszerzéstől számított – 30 napon belül köteles bejelenteni a biztosítónak. A határidő elmulasztása esetén – kivéve, ha a károsult bizonyítja, hogy az önhibáján kívül történt – a késedelmes teljesítés jogkövetkezményei a káresemény bekövetkezése és a káresemény bejelentése közötti időszakra a biztosítóval, a kárrendezési megbízottal, a levelezővel, a Kártalanítási Számla kezelőjével, a kárképviselővel és a Nemzeti Irodával szemben nem alkalmazhatók.

(6) A biztosító, ennek kárrendezési megbízottja, levelezője, a Kártalanítási Számla kezelője, a kárképviselő és a Nemzeti Iroda köteles a kártérítési igény benyújtásától számított három hónapon belül a károsultnak: a) kellően megindokolt kártérítési javaslatot tenni azokban az esetekben, amelyekben a felelősség nem vitás és a kárt összegszerűen megállapította, vagy b) indoklással ellátott választ adni a kárigényben foglalt egyes követelésekre, azokban az esetekben, amikor a felelősséget nem ismeri el, vagy az nem egyértelmű, vagy a teljes kárt összegszerűen nem állapította meg.

9. §

(1) Ha a zöldkártya rendszer valamely, a károsult lakóhelyétől (székhelyétől) eltérő országában magyarországi telephelyű gépjármű üzemeltetésével kárt okoznak, és az Európai Unió, illetve az Európai Gazdasági Térség területén lakóhellyel, illetve székhellyel rendelkező károsultnak e károk miatt a károkozó a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező gépjármű-felelősségbiztosítójával szemben kártérítési igénye keletkezik, kártérítési igényét a károkozó gépjármű felelősségbiztosítója által lakóhelye, illetve székhelye szerinti ország területén kijelölt kárrendezési megbízottjához is benyújthatja. A károsult igényét választása szerint a károkozóval vagy a károkozó felelősségbiztosítójával szemben közvetlenül is érvényesítheti.

(2) A Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező gépjármű-felelősségbiztosító kárrendezési megbízottja a kártérítési igényekkel kapcsolatban köteles összegyűjteni a kárigények rendezéséhez szükséges valamennyi információt, és köteles a kárrendezés elintézéséhez szükséges minden intézkedést megtenni, valamint a kárrendezési eljárást a károsult lakóhelye, illetve székhelye szerinti ország hivatalos nyelvén lefolytatni.

(3) Ha – a Magyar Köztársaság területén kívül – a zöldkártya rendszer valamely országában az Európai Unió, illetve az Európai Gazdasági Térség területén telephellyel rendelkező gépjármű (a magyarországi telephelyű gépjármű kivételével) üzemeltetésével kárt okoznak, és a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel, illetve székhellyel rendelkező károsultnak e károk miatt a károkozó gépjármű-felelősségbiztosítójával szemben kártérítési igénye keletkezik („szenvedett kár”), kártérítési igényét a károkozó gépjármű felelősségbiztosítója által Magyarországra kijelölt kárrendezési megbízottjához is benyújthatja. A károsult igényét választása szerint a károkozóval vagy a károkozó felelősségbiztosítójával szemben közvetlenül is érvényesítheti.

10. §

(1) A Kártalanítási Szervezet a (2) bekezdésben rögzített esetekben köteles a 9. § (1) bekezdése szerinti felelősségbiztosító helytállási kötelezettségéhez igazodó mértékben – helyette is – szolgáltatást nyújtani.

2) A károsult kártérítési igényét a Kártalanítási Szervezettel szemben csak akkor érvényesítheti, ha a) a 9. § (1) bekezdése szerinti, balesetet okozó gépjármű felelősségbiztosítója vagy ennek kárrendezési megbízottja a károsult igényérvényesítését követő három hónap elteltével sem adott a kárigény-bejelentésben előterjesztettekre a 8. § (6) bekezdése szerinti választ, b) a 9. § (1) bekezdése szerinti felelősségbiztosító nem nevezett ki kárrendezési megbízottat, kivéve, ha a károsult igényét közvetlenül a felelősségbiztosítónál terjesztette elő, és az három hónapon belül a kártérítési igényre indokolt választ vagy indokolt kártérítési javaslatot adott, vagy c) a gépjármű vagy a 9. § (1) bekezdése szerinti felelősségbiztosító a balesetet követő két hónap elteltével sem volt azonosítható.

(3) A követelést a (2) bekezdés szerinti határidők elteltét követő két hónapon belül, a (2) bekezdés b) pontjában szereplő esetben attól az időponttól számítva kell érvényesíteni, amint arról a károsult tudomást szerzett, vagy tudomást szerezhetett volna arról, hogy kárrendezési megbízott kijelölésére nem került sor.

(4) Az (1) bekezdés szerinti igény megszűnik, ha a károsult a 9. § (1) bekezdése szerinti felelősségbiztosítóval szemben közvetlenül bíróság előtt lépett fel, vagy ha a biztosító vagy kárrendezési megbízottja teljesíti kötelezettségeit.

(5) A károsult a Kártalanítási Szervezettel szemben a bíróságtól csupán annak megállapítását kérheti, hogy a Kártalanítási Szervezet helytállási kötelezettségének feltételei fennállnak és a követelés még nem szűnt meg.

(6) A vagyon-, felelősség- és társadalombiztosító nem jogosult a Kártalanítási Szervezettől szolgáltatásai megtérítését követelni.

11. §

(1) A Kártalanítási Szervezet a károsult igénybejelentésének kézhezvételét követően haladéktalanul értesíti a károkozó 9. § (3) bekezdése szerinti felelősségbiztosítóját vagy ennek kárrendezési megbízottját. Ha ezek nem teljesítették – e rendelet szerinti – kötelezettségüket, értesíti azt a kártalanítási szervezetet, amely számára a 9. § (3) bekezdése szerinti felelősségbiztosító a károkozóval fennálló szerződésével összefüggésben hozzájárulás teljesítésére köteles. A Kártalanítási Szervezet haladéktalanul értesíti a károkozót arról a körülményről, hogy a károsult igénybejelentését követő két hónapon belül teljesítési kötelezettségének megállapítása céljából intézkedni fog.

(2) A Kártalanítási Szervezet a károsultnak nyújtott kártalanítás mértékéig megtérítésre jogosult azon kártalanítási szervezettel szemben, amely számára a 9. § (3) bekezdése szerinti felelősségbiztosító az adott szerződése után hozzájárulás teljesítésére köteles.

(3) A Kártalanítási Szervezet a többi tagállam kártalanítási szervezete által nyújtott kártalanítás megtérítésére köteles a magyar jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően, ha a biztosítási szerződést az 1. § e) pontja szerinti biztosítóval kötötték. A megtérítés folytán a károsultat a károkozóval és felelősségbiztosítójával szemben megillető követelés a Kártalanítási Szervezetre száll át.

(4) Ha a károkozó üzembentartó felelősségbiztosítási szerződéssel nem rendelkezett, a Kártalanítási Szervezet a megtérítési igényét a Kártalanítási Számla kezelőjével szemben érvényesítheti.

(5) A kártalanítási szervezetek egymással szembeni megtérítési követelésének érvényesítési rendjére nézve az e szervezetek közötti megállapodások irányadók.

12. §

A károsult kártérítési követelését elutasító jogerős ítélet hatálya a biztosítottra is kiterjed, ha azt a károsult és a biztosító, a kárképviselő, a Nemzeti Iroda vagy a Kártalanítási Számla kezelője közötti perben hozta a bíróság.

13. §

(1) A biztosítók kötelesek az e rendelet szerinti kötelező gépjármű-felelősségbiztosításból származó tárgyévi díjbevételük arányában a Nemzeti Iroda és a Kártalanítási Számla kezelője részére befizetést teljesíteni olyan mértékben, hogy azok fedezetet nyújtsanak e szervezeteket terhelő kötelezettségek teljesítésére, valamint a működési költségeik fedezetére. A negyedévenkénti befizetés legkisebb összege biztosítónként kétmillió forint. Azok a biztosítók, akik a MABISZ-nak nem tagjai, tevékenységüket az e rendelet szerinti befizetésekre vonatkozó kötelezettségvállaló nyilatkozat megtételét és ennek a Felügyelet részére történő benyújtását követően kezdhetik meg.

(2) A Kártalanítási Számla kezelője és a Nemzeti Iroda köteles legkésőbb a tárgyévet követő január 31-ig a biztosítókkal a befizetett összegek erejéig elszámolni.

14. §

(1) A károsult a biztosítási kötelezettség ellenére szerződéssel nem rendelkező üzembentartó gépjárműve által vagy az ismeretlen gépjárművel a Magyar Köztársaság területén okozott kárának megtérítése iránti igényét – az e rendeletben foglaltak alapján a 15. §-ban foglalt kivételekkel – a Kártalanítási Számla kezelőjével szemben is érvényesítheti. A károsult kárát a Kártalanítási Számla kezelője akkor is köteles megtéríteni, ha a kárt forgalomba nem helyezett vagy a forgalomból kivont gépjárművel okozták.

(2) A Kártalanítási Számla kezelője a biztosítók bármelyikét megbízhatja a károk rendezésével.

(3) A Kártalanítási Számla kezelője köteles minden évben a külön jogszabály szerint elkészített eredmény-elszámolást a Felügyelet részére megküldeni.

15. §

(1) A Kártalanítási Számla kezelője kizárólag olyan mértékben köteles helytállni, amilyen mértékben a károsult a kárának megtérítését a társadalombiztosítás vagy vagyon- és felelősségbiztosítás alapján nem követelheti.

(2) A vagyon- és felelősségbiztosításból, valamint a társadalombiztosításból eredő megtérítési követeléseket a Kártalanítási Számla nem fedezi.

(3) A Kártalanítási Számla kezelőjének kártalanítási kötelezettsége nem terjed ki az ismeretlen gépjárművel a károsult gépjárműben, az útban, az út tartozékát képező közlekedési műtárgyakban, az elektromos és a hírközlési berendezésekben és egyéb közművekben, ezek tartozékaiban, valamint a reklámhordozó eszközökben okozott károkra. Ha az ismeretlen gépjárművel okozott baleset halállal vagy súlyos személyi sérüléssel jár, a Kártalanítási Számla kezelője megtéríti a károsult gépjárműben okozott károkat is.

(4) A károsult – a kár bekövetkeztétől számított – 30 napon belül köteles bejelenteni az ismeretlen gépjármű által okozott káreseményt a Kártalanítási Számla kezelőjének. Ha a károsult a bejelentési kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, a Kártalanítási Számla kezelőjének fizetési kötelezettsége nem áll fenn.

(5) Ha a Kártalanítási Számla kezelője és a biztosító között vitás az, hogy ki köteles a vétlen károsult kárát megtéríteni, a kártérítés összegét a Kártalanítási Számla kezelője megelőlegezi, és utólag a károkozó biztosítójával elszámol. A Kártalanítási Számla kezelője előlegezi meg a kártérítés összegét abban az esetben is, ha a biztosítók között vitás az, hogy ki köteles a vétlen károsult kárát megtéríteni.

(6) A harmadik országbeli károsult kárát a Kártalanítási Számla kezelője kizárólag akkor téríti meg, ha a károsult országában magyar állampolgár részére a baleset időpontjában hasonló esetben kártalanítás jár.

(7) A Kártalanítási Számla kezelője a károsult követelésének kielégítésével kapcsolatban felmerült összes ráfordítása és költsége megtérítését követelheti a biztosítással nem rendelkező üzemben tartótól, illetve egyetemlegesen a forgalomba nem helyezett vagy a forgalomból kivont gépjármű tulajdonosától és vezetőjétől, továbbá az ismeretlen gépjármű vezetőjétől, amennyiben ennek személye ismert és a károkozásért felelős. A költségek átalányösszegben is megállapíthatók.

16. §

(1) A külföldi telephelyű gépjármű a Magyar Köztársaság területére harmadik ország, valamint a Rendszámegyezményhez nem csatlakozott tagállam területéről csak akkor léphet be, illetve a Magyar Köztársaság területén akkor vehet részt a forgalomban, ha

a) üzembentartója (vezetője) érvényes felelősségbiztosítási fedezetet igazoló nemzetközi bizonylattal rendelkezik, vagy

b) a gépjármű olyan ország hatósági jelzéseit és országjelét viseli, amely a Rendszámegyezmény részese, vagy amely ország nemzeti irodájával a Nemzeti Iroda erre vonatkozó megállapodást kötött.

(2) Ha a külföldi telephelyű gépjármű üzemben tartója (vezetője) az érvényes gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés fennállását az (1) bekezdésben meghatározott módon nem igazolja, a Magyar Köztársaság területére való belépéskor köteles az 1. § e) pontjában meghatározott biztosítóval, vagy biztosítók e célra létrehozott csoportjával határozott időre szóló szerződést (határbiztosítást) kötni, azt a tartózkodás idején folyamatosan fenntartani, s az ezt tanúsító kötvényt magánál tartani. E szerződésre a magyar jogot kell alkalmazni és fedezetet kell nyújtania az Európai Unió, az Európai Gazdasági Térség és Svájc területén okozott károkra.

(3) A (2) bekezdés szerinti okiratra (határbiztosítás) nincs szükség olyan gépjárművek esetében, amelyeknek telephelye a Rendszámegyezményhez csatlakozott országban van, vagy ha a forgalmi engedélyre nem kötelezett gépjármű állandó telephelye a Rendszámegyezményhez csatlakozott országban van.

(4) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a Magyar Köztársaság területén állomásozó vagy áthaladó külföldi katonai gépjárművek üzembentartóinak biztosítási kötelezettségét más jogszabály e rendelettől eltérően szabályozza.

(5) A külföldi telephelyű gépjárművek Magyar Köztársaság területére történő belépésekor a vámhatóság ellenőrzi az (1) bekezdésben foglaltak fennállását.

(6) Ha a Magyar Köztársaság területén külföldi telephelyű gépjármű üzemeltetésével okoztak kárt, a kártérítési igényt a Nemzeti Irodával szemben is lehet érvényesíteni. A Nemzeti Iroda a károk rendezésével és perbeli képviselete ellátásával bármelyik biztosítót, illetve annak jogi képviselőjét megbízhatja. Ha a károkozó gépjármű biztosítója – a Nemzeti Iroda hozzájárulásával – a biztosítottjai által a Magyar Köztársaság területén okozott károk rendezésére az 1. § k) pontja szerinti levelezővel megállapodást kötött, a károk rendezését és a Nemzeti Iroda perbeli képviselete ellátását – a Nemzeti Iroda ellentétes rendelkezése hiányában – e levelező, illetőleg képviselője végzi.

(7) Levelező az 1. § e) pontja szerinti biztosító, a részére kárrendezési tevékenységet végző szervezet és az 1. § q) pontjában meghatározott kárrendezési megbízott lehet.

(8) Ha a Magyar Köztársaság területén külföldi telephelyű gépjármű üzemeltetésével okoztak kárt és a külföldi károsult szokásos tartózkodási helye nem az Európai Unió valamely tagállamában van, a Nemzeti Irodával szemben a (6) bekezdés alapján kártérítési igényt kizárólag abban az esetben érvényesíthet, ha országában a baleset időpontjában a magyar károsultat hasonló jog illette meg.

(9) A Nemzeti Iroda haladéktalanul tájékoztatja a Felügyeletet, ha a) a zöldkártya rendszerben részt vevő országok, b) a zöldkártya rendszerben részt vevő, a Nemzeti Irodával kétoldalú megállapodást kötött országok, c) a Nemzeti Irodával külön kétoldalú megállapodást kötött országok, d) a Rendszámegyezményhez csatlakozott országok tekintetében változás következik be. A Felügyelet a részt vevő országok listáját minden év január 15-éig, valamint változások esetén a tájékoztatás kézhezvételétől számított 15 napon belül a Magyar Közlönyben és honlapján folyamatosan közzéteszi.

(10) A (3) bekezdés szerinti gépjárművek esetében abban az esetben végezhetnek a jogszabályokban a biztosítás ellenőrzésére feljogosított szervek a biztosításra vonatkozó ellenőrzést, ha az nem rendszeres és nem megkülönböztető jellegű, és olyan ellenőrzés részeként végzik, amely nem kizárólag a biztosítás ellenőrzésére irányul.

17. §

(1) A Magyar Köztársaság területén székhellyel vagy fiókteleppel nem rendelkező biztosító gépjármű-felelősségbiztosítást határon átnyúló szolgáltatás keretében a Magyar Köztársaság területén csak akkor művelhet, ha a műveléshez kárképviselőt bízott meg.

(2) A kárképviselőnek a Magyar Köztársaság területén állandó székhellyel vagy lakóhellyel kell rendelkeznie.

(3) A biztosítónak a kárképviselővel kapcsolatos adatokat, annak kijelölését, illetve az adataiban, valamint a személyében bekövetkezett változásokat követően legkésőbb 8 nappal a Felügyeletnek be kell jelentenie.

(4) A biztosítók által kijelölt kárképviselők listáját és a kárképviselők adataiban bekövetkezett változásokat a Felügyelet internetes honlapján folyamatosan, negyedévente pedig a Pénzügyi közlönyben is közzé teszi.

(5) A biztosítónak határon átnyúló szolgáltatás esetén a tevékenység megkezdése előtt 1 hónappal a szerződésre vonatkozó magyar nyelvű dokumentumokat – ideértve a szerződési feltételeket is – a Felügyelet részére be kell nyújtani.

18. §

(1) A biztosító következő évi díjait a 2. számú mellékletben foglalt gépjármű kategóriánként, és a 3. számú mellékletben meghatározott bonus-malus osztályonkénti besorolással állapítja meg. A biztosító díjszabásában az egyes kategóriákon belül, illetve bonus-malus osztályokban a meghirdetett díjtarifája szerint megállapított egyedi díjakat alkalmaz.

(2) A biztosító a meghirdetett díjait év közben nem változtathatja meg.

(3) A biztosító köteles a biztosítási feltételeket, az érvényben lévő, valamint két országos napilapban október 30-ig közzétett következő évi díjtarifáját az ügyfélfogadásra rendelkezésre álló helyiségeiben és az interneten hozzáférhetővé tenni.

(4) Ha a biztosító a gépjármű-felelősségbiztosítást határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében műveli és a Magyar Köztársaság területén szervezeti egységgel nem rendelkezik, köteles gondoskodnia arról, hogy a (3) bekezdésben említett iratok a kárképviselő székhelyén vagy lakóhelyén betekintés céljából kifüggesztésre kerüljenek.

(5) A szerződés fennállása alatt a biztosító által meghirdetett díjaknak megfelelően a biztosított gépjármű díjbesorolása, valamint a biztosítás díja a következő biztosítási év első napjától kezdődő hatállyal módosul.

(6) A biztosított a biztosítási év végére (utolsó napjára), azt legalább 30 nappal megelőzően a szerződést írásban, indoklás nélkül felmondhatja. A felmondás a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha az a biztosítóhoz határidőben megérkezik. Ha a biztosított nem él a felmondási jogával, a szerződés a biztosító által közzétett módosítás szerint marad hatályban.

19. §

(1) Ez a rendelet 2004. július 1-jén lép hatályba. E rendelet rendelkezéseit – a határozott időre szóló szerződések kivételével – a hatálybalépéskor már megkötött szerződésekre is alkalmazni kell.

(2) A hatálybalépés napját megelőzően keletkezett károkra a káresemény időpontjában hatályos jogszabályokat kell alkalmazni.

(3) Az 1991. június 30-a előtt bekövetkezett balesetekből származó kártérítési igényekre a keletkezésük időpontjában hatályos jogszabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az ezekben a jogszabályokban meghatározott biztosítóintézet kötelezettségeit az állam a kincstár útján teljesíti.

(4) Az Európai Bizottság – a tagállamok gépjármű-felelősségbiztosításra és a biztosítási kötelezettség ellenőrzésére vonatkozó jogszabályainak közelítéséről szóló 1972. április 24-i, 72/166/EGK tanácsi irányelv 2. cikk (2) bekezdése alapján – a csatlakozással kapcsolatos, Hivatalos Lapban közzétett határozatában megjelölt időponttól kell – e rendelet tekintetében – az országot a Rendszámegyezményhez csatlakozott országnak tekinteni.

Változás20. §

21. §

(1) A MABISZ jelen rendelet kihirdetését követően csatlakozik a többi tagállam 2000/26/EK sz. irányelv 6. cikk (1) bekezdésének megfelelő kártalanítási szervezetekkel és garanciaalapokkal, valamint az információs központokkal e testületek jogairól és kötelezettségeiről, valamint a kártalanítási szolgáltatások visszatérítéséről szóló megállapodásokhoz.

(2) A MABISZ jelen rendelet kihirdetését követően hasonló tartalmú kétoldalú megállapodást köthet harmadik ország hasonló feladatokat ellátó szervezeteivel.

22. §

E rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) a Tanács 1972. április 24-i 72/166/EGK irányelve a tagállamok gépjármű-felelősségbiztosítására és a biztosítási kötelezettség ellenőrzésére vonatkozó jogszabályok közelítéséről,

b) a Tanács 1972. december 19-i 72/430/EGK irányelve a tagállamok gépjármű-felelősségbiztosításra és a biztosítási kötelezettség ellenőrzésére vonatkozó jogszabályainak közelítéséről szóló, 1972. április 24-i 72/166/EGK tanácsi irányelv módosításáról,

c) a Tanács 1983. december 30-i 84/5/EGK második irányelve a tagállamok gépjármű-felelősségbiztosítására vonatkozó jogszabályok közelítéséről,

d) a Tanács 1990. május 14-i 90/232/EGK harmadik irányelve a gépjármű-használattal kapcsolatos polgári jogi felelősség biztosítására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről,

e) az Európai Parlament és a Tanács 2000. május 16-i 2000/26/EK irányelve a tagállamok gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó jogszabályainak közelítéséről, valamint a 73/239/EGK és a 88/357/EGK Tanácsi irányelv módosításáról (negyedik gépjármű-biztosítási irányelv),

f) az Európai Parlament és a Tanács 2005. május 11-i 2005/14/EK irányelve a gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó 72/166/EGK, 84/5/EGK, 88/357/EGK és 90/232/EGK tanácsi irányelv, valamint a 2000/26/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról.

1. számú melléklet a 190/2004. (VI. 8.) Korm. rendelethez

A gépjármű-felelősségbiztosítás általános feltételei

1.

A gépjárművek kötelező felelősségbiztosítása (a továbbiakban: biztosítás) kiterjed azoknak a megalapozott kártérítési igényeknek a kielégítésére, illetve azoknak a megalapozatlan kártérítési igényeknek az elhárítására, amelyeket a biztosított személyekkel szemben a biztosítási szerződésben megjelölt gépjármű üzemeltetésével okozott kár miatt támasztanak.

2.

A biztosító a kártérítési követelések jogosságát a biztosított felelősségre vonatkozó nyilatkozatában foglaltak és a rendelkezésre álló tények és adatok összevetése alapján, a biztosított kártérítési felelősségéhez mérten köteles megállapítani.

3.

(1) A forgalmi engedélyre kötelezett gépjárművek esetén a biztosítási díjat előre kell megfizetni. A biztosítási díj a kockázat viselésének időtartamára – a kockázatviselés kezdetének napjától a megszűnés napjáig – illeti meg a biztosítót. A biztosítási díj – a szerződés megszűnésének e melléklet 7. pontjában szabályozott esetét és a határozott időre kötött szerződést kivéve – a teljes biztosítási időszakra jár.

(2) A biztosítási díjat a forgalmi engedélyre nem kötelezett gépjárművek esetén – a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott mezőgazdasági erőgép (lassú jármű) kivételével – a biztosítási időszakra (tartamára) egy összegben előre kell megfizetni.

(3) A biztosítás első díja – a felek eltérő megállapodása hiányában – a biztosítási szerződés létrejöttekor, a folytatólagos díja pedig a biztosítási szerződésben (ajánlaton) megjelölt, a díjfizetés gyakoriságától függően annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díjfizetés vonatkozik. A felek az évesnél rövidebb (például egy vagy több havi, negyedéves, féléves) díjfizetési gyakoriságban is megállapodhatnak.

(4) A biztosítási díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltével a szerződés megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a biztosított halasztást nem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.

(5) A biztosító díjszabási rendszerétől függően az üzemben tartó kármentességi engedményre (bonus) jogosult, illetve az okozott és a biztosító teljesítési kötelezettségét kiváltó káresemények számához igazodóan pótdíj (malus) fizetésére köteles. Érdekmúlás, a szerződés biztosítási évfordulóra történő felmondása, illetve a szerződés díjnemfizetés miatti megszűnése esetén az üzemben tartó szerződéses előéletéről, kártörténeti alapon történő (bonus-malus) besorolás céljából a Bit. 3. §-ának (1) bekezdésében a kártörténetre vonatkozó adat meghatározásában feltüntetett adattartalommal – kármentességről vagy a kárkifizetésekről – a már megszűnt fedezetet nyújtó biztosító a Bit. 109/A. §-a (2) bekezdésének megfelelően az 1. számú függelék szerinti igazolást állít ki.

4.

(1) A biztosító kockázatviselése – eltérő megállapodás hiányában – az azt követő napon kezdődik, amikor a biztosítás első díját a biztosító részére befizetik, illetőleg amikor a díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodnak meg, vagy a biztosító díj iránti igényét bírósági úton érvényesíti.

(2) Ahhoz, hogy a biztosító kockázatviselése már a biztosítási szerződés megkötését megelőzően megkezdődjék, a biztosító vagy az általa feljogosított személy elfogadó nyilatkozata szükséges.

(3) Az előzetes fedezetigazolás kiadása az előzetes kockázatviselés elfogadásának minősül. Az üzemben tartó köteles az igazolás kiadását követő harminc napon belül a felelősségbiztosítási szerződést megkötni. A harmincadik nap elteltével az előzetes kockázatviselés megszűnik.

5.

(1) A biztosítási szerződés határozatlan tartamú. Jogszabályban és a díjszabásban megállapított esetekben határozott tartamú szerződések is köthetők.

(2) A biztosítási időszak a naptári év.

(3) Forgalmi engedélyre nem kötelezett gépjárművek esetében a biztosítás tartama a biztosítási bizonylatban megjelölt időtartam.

6.

(1) A biztosítási szerződés forgalmi engedélyre kötelezett gépjárművek esetében szünetel, ha az üzemben tartó bemutatja a gépjármű forgalomból történő ideiglenes kivonását igazoló forgalmi engedélyét, vagy a hivatalból történő ideiglenes kivonásra vonatkozó határozatot. A szünetelés a bejelentés napjától kezdődik és legfeljebb a kivonás tartamának forgalmi engedélybe bejegyzett lejártáig, vagy a gépjármű ismételt forgalomba helyezésig, de legfeljebb hat hónapig tart. A díjfizetés kezdő időpontjára az e melléklet 3. pontjának (1) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. Ha az üzemben tartó az újbóli üzembe helyezést hat hónapon belül nem jelenti be, a szerződés érdekmúlással megszűnik.

(2) Forgalmi engedélyre nem kötelezett gépjárművek esetében a biztosítási szerződés szünetelésének nincs helye.

7.

(1) A felelősségbiztosítási szerződés érdekmúlással történő megszűnése esetében a biztosító kockázatviselése a forgalomból való kivonás, illetőleg a tulajdonjog átszállása időpontjával szűnik meg. A biztosító a biztosítási díj megfizetését a kockázatviselése megszűnése napjáig követelheti.

(2) Forgalmi engedélyre nem kötelezett gépjárművek üzembentartói esetében a biztosítási szerződés a szerződésben kikötött megszűnési időpont előtt is megszűnik azon hónap utolsó napjával, melynek során a biztosított a biztosítónak visszaadja a biztosítási bizonylatot és a biztosítási szerződés fennállását tanúsító jelzést, közölve a visszaadás indokát.

8.

A biztosító, a Kártalanítási Számla kezelője, illetve a Nemzeti Iroda nem téríti meg azt a kárt, amely

a) a károkozó gépjárműben elhelyezett tárgyakban keletkezett, ha ezek nem a gépjárművel utazók személyi használatára szóló tárgyak;

b) a károkozó gépjárműben keletkezett;

c) a károkozó gépjármű biztosítottainak egymással szembeni igényéből származó dologi kárként, illetve elmaradt haszonként keletkezett;

d) sugárzó, toxikus anyagok és termékek hatására, vagy az egészségügyi hatóságok részéről a sugárzás káros hatásainak megszüntetését célzó intézkedések folytán keletkezett;

e) a gépjármű balesete nélkül az út burkolatában keletkezett;

f) a gépjármű – forgalomban való részvétele nélkül – munkagépként való használata során keletkezett;

g) álló gépjárműre fel-, illetve arról való lerakodás során keletkezett;

h) üzemi balesetnek minősül, és a gépjármű javítási vagy karbantartási munkái során keletkezett;

i) gépjárműverseny vagy az ahhoz szükséges edzés során következett be;

j) környezetszennyezéssel a gépjármű balesete nélkül keletkezett;

k) a gépjármű üzemeltetésével egyéb vagyontárgyban okozott folyamatos állagrongálásból, illetőleg állagromlásból adódott;

l) háború, háborús cselekmény, terrorcselekmény (a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 261. §-a) következményeként keletkezett.

9.

(1) Amennyiben a biztosító, a Nemzeti Iroda, vagy a Kártalanítási Számla kezelője a kárt megtérítette, őt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat, illetve a biztosítással nem rendelkező üzembentartót illették meg a kárért felelős személlyel szemben.

(2) A biztosító, a Nemzeti Iroda az előző bekezdés alapján megtérítést nem követelhet a biztosított alkalmazottjától (tagjától). A biztosítottnak közös háztartásban élő hozzátartozójától, valamint attól, aki a káresetkor a gépjárművet a biztosított engedélyével használta vagy vezette, a biztosító megtérítést csak a (3) bekezdésben felsorolt esetekben követelhet.

(3) A biztosító, a Kártalanítási Számla kezelője, valamint a Nemzeti Iroda az általa kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti:

a) attól a vezetőtől, aki a gépjárművet az üzembentartó vagy az egyébként jogosan használó engedélye nélkül vezette;

b) a biztosítottól, több biztosított esetén bármelyiküktől vagy egyetemlegesen, ha a kárt jogellenesen, szándékosan okozták;

c) a biztosítottól, több biztosított esetén bármelyiküktől vagy egyetemlegesen, ha a gépjárművet alkoholos vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szertől befolyásolt állapotban vezették, illetve annak vezetését ilyen személynek adták át, kivéve, ha bizonyítják, hogy a vezető alkoholos vagy hasonlóan ható szertől befolyásolt állapotát nem ismerhették fel (alkoholos befolyásoltságnak tekinthető a 0,8 ezreléket meghaladó véralkoholszint, illetve a 0,5 mg/l értéket meghaladó légalkohol szint);

d) a biztosítottól, több biztosított esetén bármelyiküktől vagy egyetemlegesen, ha a gépjármű vezetője gépjárművezetésre jogosító engedéllyel (igazolvány) nem rendelkezett, illetve a gépjármű vezetését ilyen személynek adták át, kivéve, ha bizonyítják, hogy a gépjárművet engedéllyel vezető esetében a gépjárművezetői engedély meglétét alapos okból feltételezték;

e) az üzembentartótól, ha a balesetet a gépjármű súlyosan elhanyagolt műszaki állapota okozta;

f) a vezetőtől, ha a kárt segítségnyújtás elmulasztásával, illetve foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetéssel okozták;

g) a biztosítottól, ha a szerződés megkötésekor, a biztosítási esemény bekövetkezésekor, vagy egyébként terhelő közlési, változás-bejelentési, kárbejelentési kötelezettségét nem teljesítette, s ez a biztosító fizetési kötelezettségét lényegesen befolyásolta;

h) az üzembentartótól, ha a káresemény az e rendelet 8. § (3) bekezdésében foglalt 30 napos időszak alatt következik be.

(4) Ha a biztosított a (3) bekezdés c) és f) pontjaiban felsorolt esetekben köteles a megtérítésre, a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban a biztosító legfeljebb 1 millió Ft-ig jogosult megtérítési követelésének érvényesítésére.

(5) Ha a biztosított a (3) bekezdés d) és e) pontjaiban felsorolt esetekben köteles a megtérítésre, a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban a biztosító legfeljebb 500 ezer Ft-ig jogosult megtérítési követelésének érvényesítésére.

(6) Ha a biztosított bizonyítja, hogy a (3) bekezdés g) pontjában meghatározott kötelezettségét nem szándékosan szegte meg, a biztosító követelését az általa teljesített szolgáltatás keretei között legfeljebb 500 ezer Ft-ig jogosult érvényesíteni.

(7) Az elhunyt biztosított örököseivel szemben a biztosító, a Kártalanítási Számla kezelője, valamint a Nemzeti Iroda nem érvényesíthet megtérítési követelést.

10.

(1) A biztosított köteles a káreseményt – a kárrendezéshez szükséges adatok megadásával és a lényeges körülmények leírásával – 8 napon belül a biztosítójánál írásban bejelenteni, továbbá a káresemény kapcsán a biztosítottat érintő hatósági határozatot annak kézhezvételétől számított 8 napon belül a biztosító részére bemutatni. Az érvényes biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzembentartó a káreseményt 8 napon belül köteles a Kártalanítási Számla kezelőjének bejelenteni.

(2) Külföldön bekövetkezett káresemény bejelentésének határidejét a hazaérkezés időpontjától kell számítani.

(3) Köteles a biztosított 8 napon belül bejelenteni azt is, ha a káreseménnyel kapcsolatban ellene peres vagy nem peres eljárás indult. A biztosító jogosult ebben az eljárásban a biztosított képviseletéről gondoskodni.

11.

(1) Az üzemben tartó a szerződéskötéskor köteles minden, a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményt közölni a biztosítóval, beleértve a besorolás megállapításához szükséges adatok beszerzése céljából az előző biztosítási időszakra vonatkozóan a fedezetet nyújtó biztosító megnevezését és a kötvény (biztosítást igazoló okirat) számát. Ezen adatok hiányában a szerződést M4 osztályba kell sorolni.

(2) Ha a szerződéskötésre nem a tulajdonos (üzembentartó) változása miatt kerül sor,

a) az üzemben tartó köteles bemutatni a szerződéskötés által érintett biztosítási időszakot megelőző biztosítási időszakra és – amennyiben a szerződéskötésre nem a tárgyévi biztosítási időszak kezdő napját megelőzően kerül sor – a tárgyévre vonatkozó díjfizetések bizonylatait, vagy a fedezetet nyújtó biztosító díjfizetést tanúsító igazolását. A díjfizetés igazolásának, illetve az elmaradt díj megfizetésének hiányában érvényes szerződés nem köthető. A korábban be nem fizetett díj megfizetésére a tulajdonos (üzemben tartó) köteles;

b) az elmaradt díj mértéke a szerződést kötő biztosító által alkalmazott díjtarifa szerint, a kártörténetre vonatkozó adat igazolásának – igazolás hiányában az M4 osztálynak – megfelelő besorolás alapján az adott járműre megállapított díj időarányos része;

c) a b) pontban meghatározott díjat a biztosító a Kártalanítási Számla részére tartozik befizetni, amelyből a korábbi felelősségbiztosítót az azon időszakra járó díj illeti meg, amelyre a kockázatviselése a Rendelet alapján a díjjal nem fedezett időszakra vonatkozóan fennállt.

(3) Ha a biztosítási szerződéskötésre a tulajdonos (üzembentartó) változása miatt kerül sor, az új tulajdonos (üzembentartó) köteles a tulajdonjog átszállását követően a biztosítási szerződést haladéktalanul megkötni. A gépjármű tulajdonjogának átszállása és a biztosítási szerződés megkötésének időpontja közötti időszakra az üzembentartó a szerződést kötő biztosító díjszabása szerinti A00 osztály díjának megfelelő időarányos részét köteles megfizetni, amely összeget a biztosító a Kártalanítási Számla részére köteles befizetni.

(4) Az üzembentartó köteles – az e melléklet 9. (3) g) pontjában rögzített jogkövetkezmények terhével – 8 napon belül bejelenteni a biztosítónak a kötvényen feltüntetett adatok változását.

2. számú melléklet a 190/2004. (VI. 8.) Korm. rendelethez

Gépjármű kategóriák

Személygépkocsik

850 ccm lökettérfogatig

851 ccm-től 1150 ccm-ig

1151 ccm-től 1500 ccm-ig

1501 ccm-től 2000 ccm-ig

2001 ccm-től 3000 ccm-ig

3001 ccm lökettérfogat és a fölött

Motorkerékpárok

150 ccm lökettérfogatig

151 ccm-től 350 ccm-ig

351 ccm lökettérfogat és a fölötti

Autóbuszok

10–19 férőhelyig

20–79 férőhelyig

80 férőhelytől

Trolibusz

Tehergépkocsik

2 tonna teherbírás alatt

2 tonnától 6 tonnáig

6 tonna teherbírás és a fölött

Vontató

Pótkocsik

nehéz pótkocsi

könnyű pótkocsi

személygépkocsi-utánfutó,lakókocsi

motorkerékpár-utánfutó

Mezőgazdasági vontató

Lassú jármű

Munkagép

Segédmotoros-kerékpár

3. számú melléklet a 190/2004. (VI. 8.) Korm. rendelethez

Bonus-malus rendszer

1.

A biztosító az e melléklet 3. pontjának (1) bekezdésében meghatározott járművek esetében köteles a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási egyedi szerződéseit az e mellékletben és e rendelet 1. számú melléklete 3. bekezdésének (5) pontjában szabályozott bonus-malus rendszer szerint nyilvántartani, és biztosítási díjait ezek figyelembevételével kialakítani.

2.

E melléklet alkalmazásában

a) megfigyelési időszak: az e melléklet 3. pontjának (3) bekezdésében foglaltak figyelembevételével a biztosítási évet közvetlenül megelőző biztosítási időszakkal (naptári évvel) egyezik meg;

b) figyelembe vett károk a megfigyelési időszakban: az adott megfigyelési időszakot megelőző bármely megfigyelési időszak alatt bekövetkezett, illetve bejelentett, de bármely összegű első fizetéssel (ideértve a biztosító részteljesítését is) csak az adott megfigyelési időszak alatt járó károk;

c) figyelembe vett károk a bonus-malus besorolásnál: az adott, a szerződéskötés által érintett biztosítási évet közvetlenül megelőző megfigyelési időszak alatt figyelembe vett károk, azaz a fedezetet nyújtó biztosító(k) által bármely összegű első fizetéssel járó károk, beleértve a kártörténetre vonatkozó adat (1. számú függelék szerinti) igazolásával, illetve a Bit. 109/A. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti igazolásával megadott első fizetéssel járó károkat;

d) bonus-malus besorolás szempontból érintett egyedi szerződés: adott üzemben tartó által, egy meghatározott gépjárműre kötött felelősségbiztosítási szerződés.

3.

(1) A bonus-malus nyilvántartási rendszer az egyedi szerződésekkel rendelkező személygépkocsikra, tehergépjárművekre, autóbuszokra, motorkerékpárokra, vontatókra és mezőgazdasági vontatókra (gépjármű kategóriák) terjed ki.

(2) A megfigyelési időszak

a) a biztosítási évet két évvel megelőző év július 1-jétől a biztosítási évet megelőző év június 30-áig tart a 2006. június 30-ával záruló időszakig;

b) a biztosítási évet két évvel megelőző év július 1-jétől a biztosítási évet megelőző év december 31-éig tart a 2007. december 31-ével záruló időszakban;

c) a biztosítási évet közvetlenül megelőző biztosítási időszakkal (naptári évvel) megegyezik a 2008. január 1-jével kezdődő időszaktól.

(3) A személygépkocsik bonus-malus nyilvántartási rendszere szempontjából az első megfigyelési időszak 1991. július 1-jétől 1992. június 30-ig tartott. A tehergépjárművek, autóbuszok, motorkerékpárok, vontatók és mezőgazdasági vontatók bonus-malus nyilvántartási rendszere szempontjából az első megfigyelési időszak 2001. július 1-jén kezdődött és 2002. június 30-ig tartott.

4.

(1) Az egyedi szerződéssel rendelkező, a 3. pont (1) bekezdése szerinti gépjárműkategóriák esetén a rendszer egy alap, 10 bonus és 4 malus osztályból áll.

(2) A biztosítók a következő biztosítási időszakra az egyedi szerződéseket az alábbi táblázatban meghatározott módon sorolják az (1) bekezdésben meghatározott osztályokba:

Bonus-malus osztályba sorolás személygépkocsi és motorkerékpár esetén

BMszgk

Bonus-malus osztályba sorolás tehergépjármű, busz, vontató, mezőgazdasági vontató esetén

BMtgk

 

5.

(1) Az érintett szerződés vonatkozásában a bonus-malus rendszerrel járó előnyök és hátrányok a szerződő üzemben tartó személyéhez fűződnek, függetlenül attól, hogy az üzemben tartó gépjárművét ki vezette.

(2) Ha az adott gépjárművet idegen személy jogtalanul használatba veszi, és ennek ténye a rendőrhatóságnál bejelentésre kerül, úgy a gépjármű jogellenes vezetője által okozott kár a szerződés osztályba sorolását nem érinti.

6.

(1) A rendszerbe újonnan belépő üzembentartó szerződése – az e melléklet 10. pontjában foglaltak kivételével – A00 osztályba kerül.

(2) Az üzembentartó által az adott szerződés vonatkozásában már megszerzett bonus osztályba sorolás megmarad, ha a szerződés érdekmúlás miatt megszűnik, és az üzembentartó a szerződés megszűnését követő két éven belül ugyanazon gépjármű-kategóriába tartozó gépjárműre (személygépkocsi, motorkerékpár, autóbusz, tehergépkocsi, vontató, mezőgazdasági vontató) új szerződést köt, akár ugyanazon, akár másik biztosítónál.

(3) Az új szerződés besorolása kizárólag A00 lehet, ha az előző szerződés érdekmúlás miatt, de az új szerződés kötését megelőzően két éven túl szűnt meg.

(4) Ha az üzembentartó egy adott gépjárműre már rendelkezik szerződéssel és annak hatálya alatt másik, azonos járműkategóriába tartozó gépjárműre is szerződést köt, az új szerződést A00-ba kell sorolni. Ha a kedvezőbb besorolású gépjármű szerződése érdekmúlás miatt megszűnik, akkor a megszűnt szerződésen megszerzett bonus osztályba sorolás a szerződés megszűnését követő nappal bármely, ugyanazon gépjármű-kategóriába tartozó gépjárműre (személygépkocsi, motorkerékpár, autóbusz, tehergépkocsi, vontató, mezőgazdasági vontató) az adott üzembentartó által kötött, hatályban lévő szerződésre érvényesíthető.

(5) Ha a (2) és (4) bekezdés szerinti bonus-malus besorolás átvitelére kerül sor, akkor a korábbi gépjármű megszűnt szerződésének hatálya alatt bekövetkezett, de még figyelembe nem vett károkat az új szerződés bonus-malus osztályba sorolásánál kell figyelembe venni.

(6) Ha a szerződés díjnemfizetés miatt szűnik meg, akkor a bonus osztályba sorolás megszűnik, az új szerződés osztályba sorolása A00 lehet. A díjnemfizetés miatt megszűnt szerződés malus osztályba sorolása érvényben marad, ha az üzembentartó új szerződést köt.

7.

(1) Ha az üzemben tartó az 1. számú függelékben meghatározott, illetve az e melléklet 10. pontjában meghatározott adattartalmú, másik tagállam által előírt kötelezettség alapján megkötött gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéshez kapcsolódó igazolást nem csatol, akkor az új szerződést az A00 bonus-malus osztályba kell sorolni.

(2) Az új szerződést megkötő biztosító a Bit. 109/A. §-a (2) bekezdésének b) pontjában foglaltaknak megfelelően az (1) bekezdésben meghatározott igazolást – ide nem értve az e melléklet 10. pontjában meghatározott adattartalmú igazolást – az új szerződés kockázatviselésének kezdetét követő 30 napon belül köteles beszerezni a gépjármű hatósági jelzésének és a megszűnt biztosítási kötvény (biztosítást igazoló okirat) számának megadásával az előző biztosítási fedezetet nyújtó biztosítótól.

(3) Az igazolás biztosítóhoz történő beérkezését követő 15 napon belül a szerződés osztályba sorolását az igazolás adattartalma alapján visszamenőleges hatállyal kell módosítani.

(4) Amíg az 1. számú függelék szerinti igazolás a Bit. 109/A. §-a (2) bekezdésének a), b) pontok szerinti beszerzése eredménytelen, illetve az e melléklet 10. pontjában meghatározott igazolás nem áll a biztosító rendelkezésére, az adott biztosítási időszakban az új szerződés az A00 bonus-malus osztályban marad.

8.

(1) Ahhoz, hogy a szerződés bonus-malus osztályba sorolása egy osztályt emelkedjen, a szerződésnek a vonatkozó megfigyelési időszakban legalább 9 hónapig hatályosnak és a teljes időszakban kármentesnek kell lennie.

(2) Ha a biztosítási szerződés a megfigyelési időszakban akár év közbeni forgalomba helyezés, akár szüneteltetés miatt egy évnél rövidebb ideig, de legalább kilenc hónapig díjfizetéssel fennállt, a kármentességet az osztályba sorolásnál a biztosító ugyancsak figyelembe veszi. Ha az üzemben tartó a megfigyelési időszakban kármentes volt, de az adott időszakban nem volt 9 hónapig hatályos szerződése, a bonus-malus osztályba sorolása nem változik.

(3) A káresemény mindig azon biztosítási időszak bonus-malus osztályba sorolását érinti, amelyet közvetlenül megelőző megfigyelési időszakban került sor az adott káresemény kapcsán első ízben kárkifizetésre.

9.

Az üzembentartó jogosult arra, hogy a biztosítónak a teljes kárkifizetés összegéről szóló írásbeli értesítését követő hat héten belül a teljes kárösszeget a biztosítónak megfizesse, és így a bonus-malus osztályba sorolását ne rontsa. Kármegosztás esetén az adott szerződés alapján történt kárkifizetést kell figyelembe venni.

10.

A biztosító – az üzemben tartó kérelmére – köteles a másik tagállam(ok) által előírt kötelezettség alapján megkötött gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéshez, vagy szerződésekhez kapcsolódó kárelőzményi igazolás(ok) alapján az üzemben tartó által igazolt időszakot a jelen mellékletben foglaltakkal azonos módon figyelembe venni, és a szerződést a megfelelő bonus osztályba sorolni. Az igazolás abban az esetben vehető figyelembe, ha tartalmazza az adott biztosítónál nyilvántartott időszakot, illetve azt, hogy az üzemben tartó a tagállamban működő biztosítóval kötött szerződésének hatálya alatt hány első fizetéssel járó, illetve hány bekövetkezett, de még kifizetéssel nem járó kárt okozott. Több igazolás benyújtása esetén kizárólag az utolsó, hiánytalanul igazolt időszak vehető figyelembe.

11.

A biztosító köteles a biztosított jármű üzemben tartójának kérésére az igénylés beérkezését követő tizenöt napon belül kárelőzményi igazolást kiadni a biztosított járművet vagy járműveket érintő, az adatigénylést megelőző, legalább öt év folyamán a jármű üzemben tartójával fennálló biztosítási szerződéses jogviszony által érintett időszakot illetően az alábbi adatokról: a gépjármű üzemben tartója által az adott biztosítóval fennálló kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés hatálya alatt harmadik személyeknek okozott és a biztosító által az igazolás kiadásának napjáig elismert, vagy vele szemben jogerősen megítélt kártérítések száma és időpontja (ideértve a biztosító részteljesítését, de ide nem értve a kifizetett kárösszeg jelen rendelet szerinti határidőn belüli visszafizetése által érintett káreseteket), illetve a kármentességre vonatkozó nyilatkozat.

1. számú függelék

Kártörténeti igazolás

Igazolás kártörténetre vonatkozó adatról

Szerződő üzembentartó neve:

születési dátuma:

anyja neve:

Biztosított jármű adatai:

gépjármű kategória:

hatósági jelzése (forgalmi rendszáma):

alvázszáma:

Kötvényszám:

Kockázatviselés kezdete:

Szerződés megszűnésének időpontja:

Díjfizetés rendezve:

Szünetelési adatok:

Kezdete

Vége

Szerződés megszűnésének oka:

c Felmondás c Díjnemfizetés c Érdekmúlás c Forgalomból kivonás

Kártörténetre vonatkozó adat a kiállítás időpontjában: [Az előző biztosítási fedezetet nyújtó biztosító által megadott azon első kárkifizetés(ek)re vonatkozó adato(ka)t is tartalmazza, mely(ek) időpontja ezen igazolt időszakban volt.]

Káreset időpontja

Első kifizetés dátuma

Visszafizetés Igen – Nem

Visszafizetés dátuma Igen – Nem

Az adott szerződésre a kiállítás időpontjában nincs nyilvántartott káreset:

c Kármentes Biztosító által kártérítésre még el nem ismert, illetve a biztosítót kártérítésre még nem kötelező káresetek bekövetkezésének időpontjai:

Bonus-malus besorolás az igazolt biztosítási időszakra vonatkozóan:

Bonus-malus besorolás az igazolt biztosítási időszakot közvetlenül követő biztosítási időszakra vonatkozóan (a szerződésnek az igazolt biztosítási időszak végén felmondással történő megszüntetése esetén):

Dátum: ......................................... P. H. ...................................................... biztosító

2. számú függelék

Igazolás kötelező felelősségbiztosításról

Igazolás kötelező felelősségbiztosításról

Szerződő adatai Neve (megnevezése):

Lakcíme (székhelye):

Születési ideje:

Anyja neve:

Születési helye:

Személyazonosításra alkalmas okmány száma:

Nem természetes személy esetén adószáma:

Szerződő érdekeltsége a kötelező gépjármű felelősség biztosítás megkötésére:

Jármű tulajdonosa¨ forgalmi engedélybe bejegyzett üzembentartó ¨

Jármű adatai:

Fajta:

Hatósági jelzés (forgalmi rendszám):

Gyártmány:

Típus:

Alvázszám:

Biztosító neve:

Biztosító címe:

Kárképviselő neve*:

Kárképviselő címe*:

Kötvényszám/ajánlat száma: ................................................

Kockázat viselésének kezdete: .............................................

Kockázat viselésének vége: .................................................. ¨ határozatlan

Díjfizetés rendezve: ..............................................................-ig

A biztosítási szerződésre a magyar jogot kell alkalmazni.

Jelen igazolást a 190/2004. (VI. 8.) Korm. rendelet alapján állítottuk ki.

Kelt: ......................................................................

..................................................................

biztosító

* Kizárólag határon átnyúló szolgáltatás esetén kell kitölteni.