2012. júliustól már nem feltétlenül a vétkes egészségügyi intézmény lesz köteles kártérítést fizetni egy műhibaperben, mert munkajogi alapon átháríthatja a kárt az egészségügyi személyzet egyes tagjaira, akikre teljes anyagi felelősség hárul. Ezt a szabályt az új Munka törvénykönyve vezette be a súlyosan gondatlan, vagy a szándékos károkozás esetén. A korábban hatályos törvény csak a szándékos károkozás esetében élt a szigorú szankcióval, míg az új szabályozás szerint a súlyosan gondatlanul okozott kár teljes mértékét át lehet majd hárítani a munkavállalóra. Évente 4-500 orvosi műhibapert tárgyaljnak a bíróságok, melyek döntő többségét meg is nyerik a betegek. A felelősséget, valamint a kártérítés teljes összegét – mely átlagosan 10-15 millió forint – eddig az egészségügyi intézmények/szolgáltatók viselték. Azt, hogy a módosítás milyen mulasztásokat von a súlyosan gondatlan körbe, azt a bírói gyakorlat fogja kialakítani.

A Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény XIII-XIV.fejezet (hatályos: 2012. július 1-től) alapján a jogalapra és kártérítés mértékére hívjuk felé figyelmét:

• Jogalap:  a munkavállaló kártérítési felelőssége továbbra is vétkességi maradt, de az új Ptk-ból bevezetésre került az előreláthatósági szabály, ami azt jelenti, hogy a munkavállaló csak azért a károkozásért vonható felelősségre, ami nem volt előre látható. 
• Mérték: - a munkavállaló a teljes kárt köteles megtéríteni szándékos, súlyosan gondatlan károkozás esetén (ebből a súlyos gondatlan az új elem), a munkavállalónak kizárólag hanyagság esetén korlátozott a felelőssége (négyhavi távolléti díj, de KSZ ezt 8 havira szigoríthatja)

Példák felelősségi esetekre (CT berendezés tönkretétele):

• ha a dolgozót feldühítette a főnöke és dühből összetörte a gépet, akkor az alkalmazott szándékos károkozásért a teljes kárért felel, DE EZ NEM SZAKMAI KÁR, tehát a fedezet nem terjed ki rá,
• ha a dolgozó a beteg vizsgálata közben szándékosan zárlatot okozva tesz kárt a gépben, akkor ez szándékos károkozás, de NEM SZAKMAI KÁR, viszont ha sérül a beteg, akkor már SZAKMAI KÁR, és a teljes kárért felel, tehát a fedezet kiterjed rá,
• ha a dolgozó a beteg vizsgálata közben figyelmetlenségből rossz utasítást ad a gépnek, és sérül a beteg és a gép is, akkor ez SZAKMAI KÁR, de korlátos a felelőssége, tehát az alkalmazott 4 havi távolléti díj erejéig felel, a biztosítás pedig maximum ezt fedezi,
• ha a dolgozó pár percre őrizetlenül hagyja a gépet, és könnyelműen bízik abban, hogy nem történik semmi amíg visszaér, de mégis a beteg megsérül, akkor ez SZAKMAI KÁR, és mint súlyosan gondatlanul elkövetettnek minősíthető eset, úgy az alkalmazott 4 havi távolléti díj erejéig felel,amelyre a biztosítás szintén kiterjed.

Megoldás lehet a munkavállaló védelmére az alkalmazott egészségügyi dolgozók szakmai felelősségbiztosítása. (Nem kötelező ugyan biztosítást kötni, de érdemes.)

Mire terjed ki a védelem?

• Egészségügyi dolgozók részére (magyar egészségügyi szolgáltatónál/bentlakásos szociális intézménynél foglalkoztatott munkavállaló/közalkalmazott/köztisztviselő)
• Egészségügyi tevékenység (természetgyógyászat nem) végzése során szakmai szabályszegéssel okozott kár
• Munkáltatói igényérvényesítés feltétele (munkajogi felelősség alapján)
• Regressz kizárólag bűncselekmény elkövetésének jogerős megállapítása esetén

A  magyar biztosítási piacon jelenleg két biztosító társaság rendelkezik ilyen módozattal. A Biztosítás.ma biztosítási alkusz segítségével kiválaszthatja és megkötheti az Önnek megfelelő felelősségbiztosítást.

Lépjen velünk kapcsolatba!