Növénybiztosítás akár 65%-os díjtámogatással 2012-ben

  • 2012. 04. 03.

Növénybiztosítás 20122016 évre vonatkozó információkért kattintson ide!

Elindult az új, kibővített, kétszintű mezőgazdasági kockázatkezelő rendszer 2012. január elsején. Az eddig is meglévő és működő mezőgazdasági kárenyhítési alap kiegészült egy díjtámogatással segített üzleti mezőgazdasági biztosítási konstrukcióval. A mezőgazdasági kockázatkezelő rendszer feltételeit két jogszabály írja le. Az egyik jogszabály a 2011. évi CLXVIII. törvény a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről, a másik pedig a hozzá kapcsolódó 143/2011. (XII. 23.) VM rendelet a mezőgazdasági biztosítás (növénybiztosítás) díjához nyújtott támogatás igénybevételi feltételeiről. A törvényi szabályozás célja, hogy a mezőgazdasági termelők széles körét kockázatközösségbe szervezze, valamint erősítse az érintettek öngondoskodási felelősségvállalását. A rendszerben tehát az állam is részt vesz és az eddigieknél hatékonyabb segítséget kíván nyújtani az elháríthatatlan külső ok (vis maior) miatti káresemények negatív hatásainak enyhítésében.

Biztosítási alkuszként cikkünkben áttekintést kívánunk nyújtani mind az első pillérről, azaz a mezőgazdasági kárenyhítési alap működéséről, mind pedig a kockázatkezelő rendszer második pillérjéről a díjtámogatott mezőgazdasági növénybiztosítások típusairól.

A kockázatkezelő rendszer első pillérjében való részvétel működhet önkéntes és kötelező alapon is. Kötelező a rendszerben való részvétel azoknak a mezőgazdasági termelőknek, akik legalább10 hektáron termelnek szántóföldi kultúrákat, vagy legalább 5 hektáron termelnek szántóföldi zöldséget, vagy legalább 1 hektáron folytatnak ültetvényművelést. Ugyancsak kötelező a részvétel azoknak a mezőgazdasági termelőknek, akik legalább 5 hektárnyi területen folytatnak zöldségtermesztést és ültetvényművelést. A felsorolt kategóriákba nem tartozó termelők önkéntesen csatlakozhatnak a kárenyhítő rendszerhez. Az önkéntes csatlakozás esetén azonban minimálisan három éves időtartamra kell csatlakozni. A kockázatközösség tagjaivá váló termelők évente kötelesek ún. kárenyhítési hozzájárulást fizetni és egyúttal jogosultak a kárenyhítési alapból ún. kárenyhítési juttatást igénybe venni.

Adódik a kérdés, hogy mennyit kell befizetni a termelőnek? Ültetvények és szántóföldi zöldség termesztési terület után hektáronként és évente 3000 Ft, más szántóföldi kultúrák után pedig hektáronként és évente 1000 Ft a kötelezően befizetendő összeg. Ezeket az összegeket évente szeptember 15.-ig kell átutalni a kárenyhítési alap számlájára. A kárenyhítési alapból a termelők akkor kaphatnak kárenyhítő juttatást, ha őket igazolt jégesőkár, belvízkár, viharkár, tavaszi fagykár, téli fagykár, felhőszakadáskár, valamint mezőgazdasági árvízkár, vagy aszálykár érte és ezen káreseményeket az ún. agrárkár- megállapító szerv is megállapítja. A megállapítás érdekében az elszenvedett káreseményeket 15 napon belül kell bejelenteni. Az agrárkár-megállapító szervezet a bejelentett kárról, annak helyéről és mértékéről, valamint a hozamérték csökkenés mértékéről hatósági bizonyítványt állít ki. A bizonyítvány kiállítás illetékmentes és azt csatolni kell a kárenyhítő juttatás iránti kérelemhez. A kárenyhítő juttatás iránti kérelmet legkésőbb a tárgyév november végéig kell benyújtania az agrárkár-megállapító szervhez, amely szervnek a tárgyévet követő január 15.-ig kell azt továbbítania a a mezőgazdasági igazgatási szervhez. A kárenyhítő juttatások kifizetése pedig a tárgyévet követő március 31.-e után kezdődik. A kárenyhítő juttatás mértékének alapja a tárgyévet megelőző három elemikár-mentes év adatainak átlagához viszonyított hozamcsökkenés értékének 80%-a.

A kockázatkezelő rendszer első pillérje ösztönzi a termelők öngondoskodását, mivel a kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő a neki járó kárenyhítő juttatásnak csak a felére jogosult, amennyiben nem köt a mezőgazdasági káresemények közül az adott növényi kultúrára jellemző káreseményre kiterjedő hatályú mezőgazdasági biztosítást.

A kétszintű mezőgazdasági kockázatkezelő rendszer második pillérjében a mezőgazdasági termelők az időjárási kockázatokra kötött mezőgazdasági növénybiztosítások díjához kaphatnak támogatást. A támogatás mértéke legfeljebb a nettó biztosítási díj 65%-ig terjedhet. A támogatás mértéke 2012-ben összesen maximum 9,33 millió euró, azaz mintegy 2,7-2,9 milliárd forint lehet. Ha ezen összegnél több támogatási igény érkezik be a termelőktől, akkor a támogatás mértékét arányosan csökkentik.

A törvény, illetve a rendelet három típusú mezőgazdasági biztosítást nevesít: „A”, „B” és „C” típusút. Az „A” típusú mezőgazdasági növénybiztosítás hét időjárási kockázati tényezőt magába foglaló csomagbiztosítás, amely a legnagyobb mennyiségben és területen termesztett 11 jelentős növényre terjed ki. A biztosítási védelem a következő hét kártípusra terjed ki: jégesőkár, aszálykár, elemi kár okozta mezőgazdasági árvízkár, téli fagykár, tavaszi fagykár, felhőszakadás kár, viharkár és tűzkár. Az „A” típusú növénybiztosításban a következő 11 féle növény biztosítható: őszi búza, tavaszi búza, őszi árpa, tavaszi árpa, őszi káposztarepce, triticale, rozs, ipari napraforgó, takarmánykukorica, borszőlő és alma.

A „B” típusú mezőgazdasági növénybiztosítás keretében 38 növény termesztése esetén lehet szűkebb kockázati körben jégeső, téli fagykár, viharkár és tűzkár kockázatára biztosítást kötni. Ennél a biztosítási konstrukciónál a viharkárba beletartozik a homokverés által okozott kár is. A 38 növényfajta a következő: csemegeszőlő, zab, szója, lencse, borsó, lóbab, csemegekukorica, cukorrépa, zöldborsó, zöldbab, uborka, sárgadinnye, görögdinnye, paprika, fűszerpaprika, paradicsom, káposzta, kelkáposzta, karfiol, brokkoli, sárgarépa, sütőtök, spárga, mák, szárazbab, burgonya, vöröshagyma, őszibarack, kajszi, körte, szilva, meggy, cseresznye, málna, ribizli, köszméte, szamóca és dió.

A „C” típusú mezőgazdasági növénybiztosítás keretében pedig az eddigiekben nem felsorolt növényfajták biztosíthatók a következő kárnemekre: jégesőkár, aszálykár, árvízkár, téli fagykár, tavaszi fagykár, felhőszakadás kár, viharkár és tűzkár.

A felsorolt, díjtámogatásra jogosító biztosítási csomagokra egységesen az a jellemző, hogy 30%-os ún. eléréses önrészt tartalmaznak, azaz amennyiben a károsodott területeken megállapított kárszázalék nem éri el a 30%-ot, akkor a kár nem kerül térítésre.

Természetesen annak a termelőnek, aki soknak tartja ezt az önrészesedést, annak kínálnak a biztosítók olyan kiegészítő növénybiztosítást, amellyel a kárból viselt önrészesedés csak 5% lesz. Tudni kell, hogy az ilyen kiegészítő biztosítás díja nem jogosult támogatásra. 

További általános tudnivalók a díjtámogatással kapcsolatosan:

  • A biztosítási díjtámogatási igényt a termelőnek jeleznie kell a területalapú támogatás igénylésekor.
  • Egy termelő, egy növénykultúrára csak egy biztosítónál köthet szerződést és a díjtámogatás igénybevételéhez a termelőnek a teljes éves díjat be kell fizetnie.
  • A MePAR blokkazonosító és a termelő regisztrációs számának megadása nélkül nem jöhet létre biztosítási szerződés, mivel ezeknek a biztosító által kiadott díjigazoláson is szerepelnie kell.

Biztosítás.ma Független Biztosítási Alkusz Kft.